Magyar népmesekincsünk egyik legismertebb és legnépszerűbb darabja A csillagszemű juhász. Bár a történet első látásra talán távolinak, megfoghatatlannak tűnik a 21. század színházi nézője számára – hiszen hol találkozunk manapság juhászokkal, pláne csillagszeműekkel? –, mégis rendkívül kortárs problémát feszeget: a hatalom mibenlétét, indokait és lehetőségeit vizsgálja, mindenféle politizálás nélkül – rendkívül átélhető helyzetet teremt a Budapest Bábszínház jelen produkciójának célközönsége, a kisiskolás korosztály számára. Teszi ezt elsősorban azzal, hogy alaphelyzetéről minden gyereknek napi tapasztalata van. Ez a tapasztalat pedig a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere: a gyakori „tedd ezt, tedd azt”-ra felnőttként az érvünk sok esetben annyi csupán, hogy: „mert én azt mondtam”. Ugyanígy a mesebeli király is csak saját hatalmi pozícióját tudja felhozni válaszul a csillagszemű juhász tulajdonképpen jogos kérdésére: miért is kellene rögtön haptákba állni, ha az uralkodó tüsszent.
Markó Róbert rendező
Író: Szálinger Balázs Dramaturg: Nagy Orsolya Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmez- és bábtervező: Michac Gábor Zeneszerző: Zságer-Varga Ákos Zenei munkatárs: Némedi Árpád Koreográfus: Fitos Dezső, Kocsis Enikő Rendező: Markó Róbert
Szereplők: Király: Hannus Zoltán Királyné: Pallai Mara Királylány: Spiegl Anna Kancellár: Kovács Judit Százados: Beratin Gábor Első darabont: Kemény István Második darabont: Tatai Zsolt Parasztasszony, Medve, Első sün, Álomlány: Kovács Katalin Ingatlankereskedő, Medve, Második sün, Álomlány: Rusz Judit Grófnő, Medve, Harmadik sün, Álomlány: Bánky Eszter Gyufaáruslány, Medve, Negyedik sün, Álomlány: Semjén Nóra A férfi, aki valamit mondana: Némedi Árpád m. v. A csillagszemű juhász: Barna Zsombor
