Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.
Az előadás szövege a darab pesti színházi változata. A Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása
Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.
A hajdani segédszínész, ez az örökös háttérember először roppant zavarba jön, nem tudja, hogyan oldja meg ezt a számára váratlan, már-már szürreális helyzetet, de aztán egyre jobban feltalálja magát, mesélni kezd az életéről, a színházról, hajdan volt nagy színészekről, s mulatságos vagy szívszorító anekdotákat, emlékeket idéz fel a kulisszák előtt és a kulisszák mögött történtekről.
Az este kiváló alkalom, hogy Kern András legendás és sokszínű humorával, a kisemberek ábrázolásának mestereként emlékezetessé tegye ezt az előadást.
Látvány: IVÁNYI ÁRPÁD Dramaturg: RADNÓTI ZSUZSA Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN Világítás: KOMORÓCZKY GÁBOR† Súgó: ZSOLNAY ANDREA Ügyelő: TÓTH PÉTER A rendező munkatársa: PUTNOKI ILONA Produkciós asszisztens: FENYVESI KATALIN
