Édes-keserű élet. Ez az omnibuszfilm - más néven: szkeccsfilm - negyedrészben Fellinit is tartalmaz. Címében a Boccaccio a történetek pajzánságára utal. Az a bizonyos '70 pedig arra, hogy az alkotók úgy vélték, leghamarabb akkor engedik bemutatni merész filmjüket. Tévedtek.
A Müpamozi Fellini-sorozatának nyitódarabja azért roppant izgalmas, mert a négy alkotó (hiszen ott van még Mario Monicelli, Luchino Visconti és Vittorio De Sica is) könnyeden bemutatja a hatvanas évek elejének Olaszországát.
Márpedig ez az időszak meghatározó volt az olaszok életében. Gazdasági felfutás, olimpiai játékok, a nemzeti identitás újjáépítése… És mindez nem hagyta érintetlenül a hagyományos értékeket, a családot, az emberi viszonyokat, a morált. Az új világ lakóit behálózza a média, a reklám, a teljesítménykényszer, a divat. A szexről nem is szólva. Nem arról van szó, hogy az olaszok korábban minden parancsolatot - köztük azt a bizonyos hatodikat - maradéktalanul betartottak volna. Az új kor azonban publikussá teszi a pucérságot, s az addig tapintatosan rejtegetett paráznaság láthatóbbá válik. A Fellini rendezte epizód - Doktor Antonio megkísértése - nyilvánvalóan utal a remete Szent Antal démonok által való megkísértésére, amelynek része volt a Luxuria, a bujaság által való kísértés is. A démonok ez alkalommal egy óriási tejreklám képében teszik utálatos dolgukat, ugyanis a plakáton Anita Ekberg látható tejszőkén és a már Az édes életben is felmutatott testi gazdagságában. Kérdéses, képes lesz-e hősünk ezzel a túlerővel szembeszállni, ugyanis az őt körülvevő világot a vonatkozó csípő és keblek nem sodorják a morális pánik állapotába. Doktor Antonio látomásai viszont vetekednek Hieronymus Bosch festményével.
Olasz nyelven, magyar felirattal. A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
