A Júlia és a szellemek Fellini sokat vitatott filmje. (Nem az egyetlen.) Volt, aki egy megcsalt nő történetét látta, volt, aki egy magányos ember drámáját. Sokan voltak és vannak, akik Fellini spiritualitásának bizonyítékát keresik és találják meg benne. Értelmezhető úgy is, mint Fellini és Giulietta Masina magánéleti konfliktusainak lenyomata.
A film fogadtatása is ellentmondásos: Európában megbukott, Amerikában rajongtak érte. Itt a lehetőség, hogy most, 2021-ben újabb értelmezéseket vetítsünk bele.
A Júlia és a szellemek értelmezését ráadásul az is bonyolította, hogy ez Fellini első egészestés színes filmje. A színes film pedig egészen más nyelv, mint a szürke árnyalataiból építkező. Pláne, ha a történet meghatározó részei az álmok, az emlékek, a látomások. A szereplők vad, szélsőséges, szürreális kosztümöket viselnek - a kalaporgiáról nem is szólva. Különösen izgalmas, hogy Fellini sajátságos, színekben tobzódó „csendéleteket” illeszt a történetbe: virágok, gyümölcstálak, paprikafűzés. Tegyük hozzá gyorsan: a színes film ekkoriban már nem számít műszaki újdonságnak. (Hollywoodban már 1938-ban elkészült az első egészestés színes játékfilm, 1950-ben nálunk a Ludas Matyi.) Csakhogy egészen más színes valóság-lenyomatokat készíteni, mint olyan filmet, amelyben a színek jelentésrétegeket hoznak létre. A „szellemek Júliájának” ruhatára ugyanis attól válik izgalmassá, feszültté, hogy szembeállítható az őt körülvevő játszó személyek gardróbjával. Mivelhogy ezek a karakterek mind-mind a maguk módján próbálják a maguk utcájába terelni a magányába dermedt/beletörődött asszonyt. Szóval nem érdemes feltenni a tapintatlan kérdést: miről szól ez a film? Attól függ, honnan, hányfelől közelítjük meg. Tessék, rajta!
Olasz nyelven, magyar felirattal. A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
Rendező: Müpa
házigazda: Réz András
Következő Júlia és a szellemek (1965) - Fellini – Federico Fellini elvarázsolt világa / MÜPAMOZI jegyek
