A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik.
Tzimbalmos ezeket ugy ki nem verhette.” (Gvadányi: Rontó Pál, 1793)
A beszélt nyelv rangján kezelt „nemzeti” zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű „globalizációként” valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. Műsorunk ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket.
Az első részben azokat a régies táncokat villantjuk fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reform-korban a katonai sorozás (a „verbuválás”) alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc, a „palotás” (felsőbb körök társasági táncaként) jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot.
Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a „csárdás” kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszédnépek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatait láthatjuk. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltat.
I. rész
Nyitány
Szilágyi Zsolt–Varga Zoltán: „Elkezdém táncomat…”
Régi magyar, ugrós és csalogatós táncok
Varga Zoltán: Sárközy Kázmér magyar tánca
Vonulós és lassú magyar tánc Erdélyből
Bihari János: Hadik óbester nótája és frisse
Verbunkos muzsika a XIX. század első harmadából
Juhász Zsolt: „Pengjen sarkantyúja…”
Az Eszterházy-huszárezred verbuválásának emléke
Lavotta János: Lassú magyar és friss
A nemzeti megújulás közkedvelt muzsikája
Rózsavölgyi Márk - Juhász Zsolt: Verbunkos
Verbunk fantázia a reformkor népszerű zenéjére
Sebő Ferenc–Juhász Zsolt: Palotás
Az előkelő nemzeti szalonok fennkölt hangulatát idéző tánc
II. rész
Varga Zoltán: Rákóczi-mars, karéj és dus
A paraszti hagyomány páros- és férfitáncai Rábaközből
Bihari János: Sarkantyús verbunk és friss
A reformkor népszerű cigányprímásának muzsikája
Varga Zoltán: „Bécs várostól, nyugatról keletre…”
Kisnemesi verbunk és csárdás
Forradalom után
A ’48-as szabadságharc bukásáról…
Szilágyi Zsolt: „Járjunk csárdást, ropogóst…”
Szilágysági magyar táncok
Juhász Zsolt–Szilágyi Zsolt–Varga Zoltán:
„Táncoljunk majdan, mint ők is hajdan…”
Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Vezető prímások: Radics Ferenc, Pál István Szalonna
Szólót énekel:
Herczku Ágnes mv. / Kubinyi Júlia mv.
Koreográfusok: Juhász Zsolt, Szilágyi Zsolt, Varga Zoltán Zenei szerkesztő: Kelemen László Jelmez: Lőrincz Beáta Videoanimáció: Soós Andrea
Rendező: Mihályi Gábor
Zenekarvezető: Radics Ferenc Tánckarvezető: Kökény Richárd Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna Együttesvezető: Mihályi Gábor
Következő Magyar Állami Népi Együttes - Verbunkos jegyek
