A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.
Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége, Sári irányítja az ügyeket. Diktál nemcsak a családnak, a falunak is.
A pozíciójában megőszült bíró szívesen szabadulna székéből, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással.
A bonyodalom a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik: a két öreg vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben. A terv remekül beválik. A régi bíró megmenekül megunt hivatalától, a szerelmesek megkaphatják egymást és a suszter házát a falu közepén. A hatalmát veszni féltő bíróné végül megenyhül és örömmel fogadja a családba Lizit, aki méltó folytatója anyósa család- és faluirányítói munkásságának, és így Sári bírónénak is megmarad a beleszólása a közügyekbe. Anélkül, hogy az előadás aktualizálni kívánna, örökérvényű és tökéletesen mai, Nagy Viktor rendezésében egy múltat és jelent összekötő, zenés, édes-bús vígjátékká bővül, mely megejtően festi le ennek a falusi kis világnak igazságait, humorát és érintetlen báját.
Sári bíró: ifj. JÁSZAI LÁSZLÓ
A bíróné: ESZTERGÁLYOS CECÍLIA
Jóska, a fiúk: ALMÁSI SÁNDOR
Lizi, a lánya: OROSZ CSENGE
Pengő Kovács: SZAKÁCS TIBOR
Gedi: KAZÁRI ANDRÁS
Terka, a menyük: PIKALI GERDA
Manci: KONCZ ANDREA
Veroni: SZABÓ ZSUZSA
Hajdók sógor: VASS GYÖRGY
Varnyu: INCZE JÓZSEF
Tügyi: GYÜRKI ISTVÁN
Tarcali: TÓTH TAMÁS
Tokaji: DARÁNYI ÁDÁM
Csobaji: SZARVAS ATTILA
Gügye: BÁNFÖLDI SZILÁRD
Díszlet-jelmez: Csík György Ügyelő: Czeglédi Attila Súgó: Jezsó Krisztina Dramaturg: Falussy Lilla A rendező munkatársa: Szelőczey Dóra
